Mit is mondhatnék? Utoljára általános iskolás koromban jártam itt és nagyon kíváncsi voltam, hogy hogy is néz ki a város ahhoz képest, amire emlékszem. A város még mindig csodás, látványos, csendes és békés tele kultúrával és káprázatos épületekkel.

Mi a Fordan Hotelben szálltunk meg és bár az épületet meglátva eléggé lehangolódtunk, ahhoz képest nagyon jól éreztük itt magunkat. Féltünk a hangszigetelés hiányától és látván az idegen ajkú szomszédokat, kissé tartottunk az éjszakai nyugodalmas alvástól. Ennek ellenére szerencsére ők is álmosak voltak és nem kellett gyakorolni az angolt az éjszaka közepén.

Emellett meg kell, hogy jegyezzem, hogy az egyik legcsendesebb, sarki szobát kaptunk, több ablakkal és pár darázzsal. Utóbbiak jól megbújhattak a szellőztetés során, de ebből is látható, hogy ügyeltek a friss levegőre, hiszen- mivel van légkondi- nem a hűsölés céljából nyitottak ablakot.

Először azt hittem, hogy viccel a recepciós lány, amikor azt mondta, hogy ő fogja készíteni a reggelit és vacsoránál is hihetetlennek tűnt, hogy valójában egy meghatározott összegből tudunk gazdálkodni és abból tudunk rendelni, amit az étlapról szeretnénk, ellenben semmi rosszat nem lehet rájuk mondani. Olyan gyér volt a reggeli, amilyet még sose láttam félpanziós kereteken belül, mégis annyira bájos volt és benne volt a lány igyekezete. A vacsora is finom volt és talán jobban tele volt a bendőm, mint pár 4 csillagos szállodában.

A városban nagy kultúrája van a billiárdnak, itt, a szállodában hatalmas szalon van, tele márkás asztalokkal.

A szalon elkülönített kis része a bár és maga az étterem, szóval össze lehet kötni a kellemeset a hasznossal: bármelyik s az elsődleges célunk, a vacsora vagy a biliárd, nem rossz ötlet ide jönni.

Folytatjuk... - Következik a II.Rész - A belváros és a Pécsi Tv-torony és Kilátó