Az ország egyik számomra eddig ismeretlen végpontjára látogattunk el, ahol birkahúsos kolbász, egész napos bárány-és kecskesimogató várta a rendezvényre érkezőket.

A bárányos programok mellett a délutáni órákban a II. Miell Quality Nemzetközi erős ember verseny és a Maros Táncegyüttes szórakoztatta a nagyérdeműt. A versenyen tíz fiatalember mérte össze erejét és taktikáját, ahol többek között kamiont, fatönköt, malomkövet mozgattak.

Ami számomra meglepő volt, hogy nem lehetett kaját venni, csak kapni. Amennyiben a baráti társaság vagy a meghívottak, vendégek már nem kívántak több birkát, akkor kapott belőle más is.

Mindenkit szívesen láttak és mivel mi is tájidegenek voltunk, hamar rájöttek, hogy nem a környékről jöttünk, ennek ellenére - vagy épp ezért - nagyon kedvesek voltak és annyi birkát kaptunk, hogy még haza is vittünk belőle. Vendégszeretőek, kedvesek voltak és érződött a tiszta felebaráti szeretet, más szót nem találok rá.

Nem volt nagy rendezvény, inkább olyan érzésem volt, mint egy barátságos falunapon. Mindenki ismert mindenkit - kivéve minket -, egymást látták vendégül az emberek, de persze vehettünk sült kolbászt és némi innivalót is. Még pár kirakodós stand is felütötte itt-ott a fejét.

Illúzióromboló volt azt enni, ami pár lépésre bégetett a sátrak mellett, de ha nem gondoltunk bele, kedvünk támadt megsimogatni az eleven kis jószágokat.

Kellemes, családias hangulatú kikapcsolódás egy kis sporttal összekötve.