Sokak számára kikapcsolódási pont Szentendre, egy mini Tihanyt látnak benne. Bár nekem az eredeti jobban tetszik.

Számomra a parkolás díja felháborító (350-400 Ft/ óra), nem kissé túl van árazva a község látnivalóihoz képest. Szép hely, nem erről van szó, de egy Duna-parti sétáért és egy fagyiért elég borsos árat kell fizetnünk.

Ha sikerült leparkolnunk, egy kis sétát tudunk tenni a parton, megnézhetjük a korzót vagy –amennyiben kicsit bátrabbak vagyunk és tényleg szeretnénk megismerni a települést ­besétálhatunk a turista csalogató macskaköves utcácskákba és akár azon túlra is: átkelhetünk a főtéren, ahol több fagyizót és egy-két éttermet érintve a templomig jutunk. Innen isteni a kilátás az egész településre, egész a Dunáig ellátni.

Tovább sétálva visszajutunk a központba, ahol hangulatos éttermeket, érdekes látnivalókat, kirakodóvásárt és akár múzeumokat, művészeti értékű épületeket, szobrokat is találhatunk.

Egy újabb, októberi utazásunk keretein belül látogattunk el a Mesterségek Bemutatása névre hallgató rendezvényre (Tokaj, Balaton és Budapest környéke volt fókuszban).

Nem mondanám hatalmas és jól megszervezett rendezvénynek, de azért találtunk információs pontot és pár olyan sátrat is, ahol tényleg bemutatásra kerültek a mesterségek, mint például a fém megmunkálása egy kovácsműhelyben.

Ami inkább felkeltette a figyelmemet, az a korzón lévő éttermek kavalkádja, hiszen van itt turbános felszolgáló, de olasz, sváb és ki tudja még milyen étterem. Erre lenne igény? Lehet, én inkább szeretem a tradicionális külföldi ízeket „valós”éttermekben kipróbálni, még akkor is, ha ott picivel borsosabb az áruk. Hozzáteszem, a korzó nem a kedvező árairól, hanem a turistalátványosságáról híres…

Kis település, kis rendezvénnyel. Nincs bővebb információm arról, hogy ez hányadik próbálkozás volt és tény, hogy a korzón nem is nagy a hely, de amennyiben egy kis Duna- parti, laza programra vagyunk, ezt a rendezvényt érdemes talonban tartani.